123RF

A tömeg lélektana, avagy hogyan hassunk a tömegre?

MAGYARY JENŐ ÍRÁSA

Témaválasztásom fő oka, hogy egyfelől a munkám miatt fontosnak tartom azt, hogy hogyan lehet hatni a tömegekre és megérteni a bennük végbemenő folyamatokat, másfelől az, hogy az emberiség története folyamán fontos volt hatni az emberekre és ez a mai korban sokkal erősebb szerepet kap.
A tömeg mindig is a részünk volt és a részünk lesz. Az, hogy milyen okból és célból jön össze a tömeg, az persze változik és változni is fog, mint a történelem folyamán az is, ahogyan hatni tudunk a tömegre.
Gondoljunk csak bele: ezelőtt majdnem több mint 60 évvel ezelőtt egy osztrák férfi milyen hatást tudott gyakorolni a német emberekre és mi lett belőle, és sajnos be kell
látnunk, hogy a történelmünk teli van ilyen „formátumú” vezetővel, aki miatt a tömeg képes büszkén meghalni, vezetője vagy az ideológiája miatt. Elmondhatjuk, hogy mióta ember él a földön, azóta mindig is volt a tömeg, ami valamilyen célból, okból vagy ideológiából összeállt és próbálták az érdeküket érvényesíteni. Ma már külön üzletágak alakultak ki a tömeg vagy akár népcsoportok irányítására vagy befolyásolására.

A tömeg lélektana

A tömeg lélektana

Tömegek léktanával Gustave Le Bon francia polihisztor foglalkozik mélyebben. De mielőtt belemennék Le Bon elméletébe, nézzük meg Gustave életét röviden. 1841. május 7. született Franciaországban és gyerekként meg tudta élni az 1848-as Európai forradalmat, ami végig söpört a kontinensen. Művében gyakran utal erre az időszakra. Szakmáját tekintve szociálpszichológus, szociológus, antropológus és amatőr fizikus, a tömegpszichológia egyik megalapozójaként tartják számon.
Nagyon erősen érződik azon fajta hatás írásaiban, ahogy a tömeg, mint fogalom, vagy mint horda nincsen messze egymástól pszichésen. Főleg ezen részeket erősíti a műveiben, és nagyon kevés olyan utalás van arra vonatkozóan, hogy a tömegnek igen is van pozitív ereje. Talán meg is lehet érteni, hiszen abban a korban, amiben élt a demokrácia igen csak gyerekcipőben járt, így ennek megfelelően a kormányok és nép közötti kapcsolat sokkal inkább volt erőszakszervezetekre építve, mint emberek döntéseire. És akkor nem is beszéltünk még a szomszédos államokról, ahol a népnek, mint tömegnek a jogait nem igen, vagy csak töredékben ismerték el.

Francia lévén benne volt az erőteljes nacionalizmus, ami a műveiben főleg Napóleon tiszteletén keresztül érezhető. Nagyon jó mintának tekinti Napóleont, mint vezetőt, aki tudott hatni az emberekre, a tömegre és hogy ezt hogyan tudja elérni, szinte csodálja. Nem tartom túlzásnak, hogy azt írtam, hogy csodálja, mivel Napóleont egy szintre helyezi Buddhával és Jézussal! Ez nagyon erőteljesen torzult kép, mivel míg az első kettő vallási vezető volt, addig Napóleon egy diktátor. Egy igazi francia számára pedig egy hős, egy példakép, egy államférfi. Napóleon sírja nemhiába van úgy megcsinálva, hogy ha megnézed akkor köteles vagy előtte biccenteni. Mi ez, ha nem a felsőbbrendűség egy bújtatott formája.

Vajon azon nemzetek, akiken átmasíroztak a Bonaparte seregek azok is ugyanilyen formában gondolnak a vezérre? Másik tömeg és másik nép és máris mások a lélek hatásai egy azonos dologról vagy személyről. De akkor nézzük is meg és kezdjük az elején mit is nevezhetünk tömegnek lélektani szempontból Le Bon szerint.
„Bizonyos adott körülmények között, de csakis ezek közt a körülmények közt, valamely embercsoportnak új és az azt alkotó egyénekétől nagyon eltérő jellemvonásai vannak. A személyiség tudata eltűnik s az összes egyedek érzelmei és gondolatai ugyanazon irányt vesznek. Egy kollektív lélek formálódik, átmeneti módon ugyan, de jól megkülönböztethető jellemvonásokkal. Bizonyos együttesség jött létre, amit jobb szó híján organizált tömegnek, vagy ha úgy tetszik, lélektani tömegnek nevezek. Ez most már egyetlen lény és alá van vetve a tömegek lelki egységbeli törvényének.” Ebből mi az, ami számunkra fontos, hogy az egyén a tömegben, mint önálló individualista lény megszűnik egy „szent cél” érdekében, lásd futball mérőzésen mondjuk az ultrákat, aki saját egyéni igényüket vágyaikat felül írják a csapat érdekében és ezért tömörülnek egy blokkban. Egy a csapat egy a zászló jelige.

A tömeg lélektana

A tömeg lélektana

Tehát két fontos szempont:
1. az egyéniség nincsen a tömegben
2. van egy közös cél, ami sok minden lehet, vallási politikai, sport, stb.

Amennyiben nem pszichésen vizsgáljuk a tömeg fogalmát, akkor egyszerűen csak az egyének együttlétét jelenti faji, nemzetiségi hovatartozás, foglalkozás vagy a véletlen hozza őket össze. Lásd nagy multi cégek, ahol sokan dolgoznak és mondjuk a cégnek nincsen filozófiája és az emberek „pusztán” csak pénzkereseti szempontból alkotnak egy csoportot, tömeget.
Le Bon szerint a tömeg jellemvonása három részből áll össze: az első a legyőzhetetlen hatalom ereje, például csoportok, akik engednek az ösztönöknek.
Ezzel egyet is lehet érteni, de mi van a vallási tömeggel azokra is el lehet mondani, hogy ösztönszerűen cselekszenek, korántsem pont ellenkezőleg vallási hit vallásuk mentén teszik azt amit tesznek. De korántsem ösztönből véleményem szerint.
Második ok az a lelki infekció, aminek lényege, hogy az egyén feláldozza saját érdekeit a csoport érdekeinek. Miért írja, hogy ez lélek megfertőzése? Mert amit csoportban megteszünk azt nem biztos, hogy egyénként is meg fogjuk tenni, legyen az pozitív hatású vagy negatív hatású. Nézzünk meg két ellentétes példát, amivel ezt jobban lehet szemléltetni: futballszurkoló egyén otthon tv-t nézve nem fog kimenni és az utcán kukát felgyújtani, ha csapata veszít, de ha ezt élőben éli át és a „vezér” szurkoló erre buzdítja a tömeget akkor az a békés egyén nem félve attól, hogy ennek milyen következményei lennének, már megteszi. Másik véglet az önfeláldozás, erre főleg vallási példákat lehet felsorolni, mint például Jézus saját életét adta az emberiségért a legnagyobb tömegért, ha azt így vesszük.
És a harmadik ok – talán a legfontosabb – ami szervesen kapcsolódik ahhoz, hogyan lehet hanti a tömegre, az nem más, mint a szuggerálhatóság. Ehhez szervesen kapcsolódik Pratkanis és Aronson könyve a „A rábeszélőgép” Hiszen a média, a politika és reklámok ma már erről szólnak. Üzenet küldenek nekünk minden eszközön keresztül és mi itt a fontos? Az, hogy az üzenet számunkra mitől lesz sikeres mitől lesz szuggeráló a tömegre.

Ezt három pontban lehet összefoglalni:
1. Pszichoanalízis használata, ami nem jelent mást, mint, hogy az üzentben legyen benne a rejtett meggyőzés asszociáció. Rizs = termékenység, de nézzük történelmi szinten Hitler hogyan használhatta ezt? Kimondott gondolata „Erős Németország” rejtett üzenet – mindenki felett vagyunk. Cégvezető közlése a dolgozók felé: Gyenge volt a teljesítmény = nem várható prémium. Nem mondjuk ki, amit ténylegesen szeretnénk, így a tudat-alatti, ami megfejti ezeket a titkos jeleket.

2. Tanulás-elmélet: az üzenet akkor tud hatni az egyénre vagy a csoportra, ha azt befogadják és megtanulják az üzenet lényegét. Ezt ismétléssel tudjuk fokozni, azaz kellő intenzitással tudunk hatni a tömegre, hogy be tudja fogadni az üzenetet. Pratkanis és Aronson szerint ez akkor tud igazán sikeres lenni, ha az alábbi pontokra is oda figyelünk:
· az üzenet ragadja meg a befogadó figyelmét, azaz rövid és lényegre törő legyen
· üzeneteket hordozó érveket a közönség, tömeg értse meg
· befogadó sajátítsa el az érvelést s fogadja el igazának
· mindig a tanultaknak megfelelően cselekszünk, amint erre ösztönőz valami előny

A tömeg lélektana

A tömeg lélektana

3. Megismerés tudománya, kognitív megközelítése lényeg, hogy a tömeg egyén nem passzív, hanem aktív résztvevője. „A meggyőzés legfontosabb tényezői azok a gondolatok, amelyek a befogadó agyában végigszaladnak akkor, amikor az üzenetet látja, hallja érzékeli.” Röviden, ahogy Pély Barna mondaná rosszabb esetben „ez nem jött át”.
Fontos, hogy a tömeg az üzenetet befogadja, azaz legyen táptalaja annak, amit szeretnék elérni és pozitív fenn hangja legyen. Gondoljunk csak bele, milyen hadvezér az, aki a csata előtt azt mondja a katonáknak, hogy fiúk nincsen esélyünk, többen vannak és nekünk nincsen fegyverünk, de meg fogunk halni. Itt jön elő, hogy mennyire tudja a vezető a tömeget szuggerálni, a hatása alá vonni, mennyire tud meggyőző lenni. Ezért van az, hogy nagy formátumú vezetők között (itt nem tennék különbséget tetteik alapján, hogy pozitív vagy negatívak voltak a tetteik) nagyon sok a pszichopata. És nem mindegyik kóros szinten, de sajnos azt is el kell mondani, hogy akik nagyon erős negatív nyomot hagytak a történelemben azok mind pszichopaták voltak. Hiszen nagyon ügyesen tudják manipulálni az embereket és a tömeget, mert ott van bennük a felületes báj, amivel maguk mellé állítják a tömeget, DE ott van bennük a kóros egoizmus, öngyilkos szándék, bár ritkán valósítja meg, empátia hiánya, amivel semmibe veszik az egyént és csak a „szent célt” látják maguk előtt.

Le Bon vizsgálata szerint a szuggerálás egyfelől fizikai tényező, amit így fogalmazott meg:
„Az először nyilvánuló szuggesztió a lelki infekció folytán megszállja az agyvelőket és nyomban megvan az érzelmi egység. Mint minden szuggerált lénynél az agyat elfoglaló képzet tetté igyekszik változni. A tömegnél egyforma könnyen megy, akár arról van szó, hogy felgyújtson egy épületet, akár arról, hogy önmagát feláldozza.
Minden az izgalom módjától függ és nem, mint az izolált egyénnél, a kivitel és a megfontoló ész közti kapcsolatoktól, ami a megvalósítást meggátolhatná.”
Azaz mennyire tudjuk a tömeget magunk mellé állítani, megszuggerálni, hatásuk alá vonni, mindamellett, amit a fenti részben már taglaltam, hogy az üzenet mennyire fog átmenni a tömegre, stb…
Érdekesség, hogy a tömegben megélt szuggesztiót, hogyan látja ő ami ezek szerint a legendák, hírnevek alapja tud lenni. „És mivel a tömeg folyton a tudattalan határai közt bolyong, s minden szuggesztiónak könnyen aláveti magát és megvan benne az érzelemnek az a hevessége, mely csak az ész befolyása alá menekülni nem tudó lények sajátsága, hiányában minden ítélő észnek, nem is lehet más, mint a legszélsőbb mértékben hiszékeny.

Valószínűség nem létezik nála; erre kell gondolnunk, hogy megértsük azt a könnyű módot, amellyel a legendák és a legvalószínűtlenebb történetek keletkeznek és elterjednek.”
Gondoljunk bele, amikor megélünk egy élményt barátunkkal közösen, akkor kollektíve kezdjük el kiszínezni a történetet. Innen indulnak a családi legendák is. Ehhez fontos, hogy a tömegbe vettet hit rendszerünk és pszichés állapotunk milyen szinten van az adott pillanatban. Tömeg érzelme Bon szerint olyan, mint az asszonyi természet, ami azzal lehet magyarázni, hogy valakit gyorsan kiemel magából és ugyan olyan gyorsan a mélyre taszítja. Ezen elgondoláson nagyon erősen érződik a 1789-es francia forradalom szele, hiszen hóhérból gyorsan lett kivégzett ezen idő alatt.

Ennek ellenére én ezzel az állítással vitatkoznék, mert mint tényszerű igazság, hogy csak ez van, nem igaz. Nézzük csak meg a közkedvelt Napóleont, akit a tömeg emelt ki, de a tömeg nem taszította le még akkor sem, amikor már megbukott sőt, újabb esélyt adtak neki. Ez a szeszély, amit érezni lehet a tömegnél, nem más, mint az izgékonysága, változékonysága és ingerlékenysége – ez alapján lehet asszonyi természetűnek nevezni. Egy vezető, aki tömeget vezet, annak tisztában kell lennie ezekkel és azt megfelelően kell „meglovagolnia”. Sajnos erre sokkal több negatív történelmi példa van, mint pozitív. pl.: Németország az első világháború után és gazdasági világválság idején. A tömegben rejlő szeszélyt használja ki a vezető. Hiszen a tömeg tartósannem gondolkodik, sokkal inkább spontán megfontolás mentén cselekszik, vagy vezetői buzdításra. Ilyen formán tudatában lesz a sokaság adta hatalmával, ami sok mindenre tudja sarkallni. Ezért fontos, hogy milyen erkölcs mentén használják a tömegben rejlő lehetőséget. Sokan azt gondolják és próbálják bizonyítni, hogy a tömegnek nincsen erkölcse, hiszen romból és vad ösztönök mentén halad. Szinte horda szinten mozog, de van a tömegben nagylelkűség, ha olyan értékrend mellett teszi le szavazatát.

A tömeg lélektana

A tömeg lélektana

Ezért fontos a vezető a tömeg felett, és van jóval nagyobb felelőssége, mint a tömegnek, hiszen mint egy jó hajóskapitány viheti a csendes vizekre a hajót, ahol pozitív értéket tud teremteni, mint hősiesség, nagylelkűség, összefogás, stb. vagy vad viharos vizekre ahol a pusztulást választják valamilyen eszméért. Az eszméket két csoportra lehet osztani: egyfelől a pillanatnyi lelkesedés fellángolás, ilyen a forradalmak nagy része, hiszen azok spontán szerveződnek, de fontos az együttállás. Főleg az, hogy a tömegben meg legyen a kellő „pszichés” löket, hogy véghezvigye azt, amit a forradalom megkíván.
A másik eszmei csoport végig velünk volt és velünk lesz. Ezek az alap eszmei értékek, mint a hit, vagy a mai világban a demokrácia vagy a szabadság. Bármelyiket is nézzük fontos, hogy az eszméknek világosnak és közérthetőnek kell lenniük, mint ahogy a tanulás elméletnél is kifejtettem. Nézzünk egy vallási példát: a kereszténység alap eszmei értéke nem más mint a szeretet és a megbocsájtás. Egyszerű és könnyen érthető bárki számára. Most nézzük a kommunizmus ideológiáját, ami nem más, mint az osztálynélküli társadalom olyan társadalom, ahol a megtermelt javakból mindenki szükségletei szerint részesedik.

Mind a két eszmei érték mögött ott van az ember, a vezető.
„A vezetők leginkább a tett és nem gondolat emberei” Vagy, ahogy ma mondanánk, tetteink alapján ítélnek meg minket.
Hogyan tud, tudunk hatni a tömegre? Erős egyéniségnek kell lennünk? Vagy a kommunikáción múlik a siker, hogy a tömeget magunk mellé állítsuk?
A hatás eszközei a vezetőknél: az állítás, ismétlés, a lelki infekció.
Állítás (üzenet) legyen olyan, amit a tömeg magának ismer és elismer. Minél határozottabb az állítás annál jobban ismer el a tömeg, vagy ahogy a reklámban vagy a politikában szokták mondani: Az állítás legyen igaz vagy hamis, de minden esetben legyen elég határozott, mert csak így fognak hinni neked.

Tehát nem is biztos, hogy az állítás igaz, de ha kell szuggessziót használnunk, akkor el fogják hinni. Ilyenek a reklámok, amik annyira határozattan állítják a maguk üzenetét, hogy például emberek elhiszik, hogy izzadság és lemondás nélkül le lehet fogyni. Igen, de ez csak akkor fog tudni működni, ha meg van benne a folytonosság, azaz az ismétlés. Nézzük ezt egy veszélyben lévő tömeg estén, mondjuk árvízvédekezés közben. Hogyan történik ennek kommunikációja?
Állítás: védekezni kell, mert jön a víz. És mit kell megismételni? Azt, hogy ha nem védekezünk, akkor a víz el fog mosni mindent. Mi történik? A tömeg az állításban való határozottságnak köszönhetően ásót fog ragadni, de mivel nem érzi a veszélyt, – hiszen még messze van az ár – lerakná a lapátot, de az ismétlésnek köszönhetően nem fogja megtenni, hanem együtt küzd tovább az ár ellen.
Vagy, ahogy a mi politikai üzeneteinkben lehet hallani, egy üzenet van, de azt folyamatosan lehet hallani, minden fórumon. A tömeg el fogja hinni és be fog állni a piros és sárga mögé kinek milyen az érzelmi, értelmi pillanatnyi lelki beállítottsága.
Mivel a tömeg olyan, mint egy szerves organizmus ezért, ezek alapján szépen terjedni fog a sorai között az üzenet, vagy – ahogy Le Bon mondaná: „A tömegben a gondolatok, érzelmek emóciók, hiedelmek ragályos befolyást érnek el az éppen olyan intenzív, mint a mikrobák befolyása.” Ezt nevezzük lelki infekciónak.

Ez annyira erős tud lenni, hogy nem csak a viselkedésben, mint utánzásban tud megjelenni, hanem érzésekben is. Hitler szerint a zsidó alsóbbrendű faj, és mint ilyen mocskos és büdös, és annyira erős volt az embernek lelki infekciója, hogy ezt el is hitték és így is érezték, fizikailag is. Egy torz tükörben hittek, és azután mentek. Ismétlés, lelki infekció és az állítás terjesztett eszmék olyan nagy hatalmat érnek el, hogy ki alakul ennek a presztízse.
Két formája van a szerzett és a személyes presztízs. Szerzett, mint név, szerencse adhatja. Személyes ennek az ellenkezője valami egyéni dolog, de összefüggésben lehet a tekintéllyel, de szerencse elő is segítheti.
Egy olyan képet tud adni, ami nem biztos, hogy objektíven közelíti meg az eseményeket vagy a leírtakat. Ahhoz, hogy ez ki tudjon alakulni, ahhoz kell a sikeres ember. Sikeres ember pedig tud példa lenni, tud hitet adni a tömegnek és tudja a tömeg követni őt.
„ A hőst, kit a tömeg ma ujjongva dicsőít, meggyalázza holnap, ha sikertelenség éri”
A történelem teli van ilyen presztízs hősökkel, akiket a dicsőség után nem volt sikk ismerni, de nem csak az emberek voltak ilyenek, hanem eszme rendszerek is. Igaz a rendszereket is emberek irányítják.

Mérő Lászlót mindig teltház várja nálunk

Mérő Lászlót mindig teltház várja nálunk

Tömegre valló hatást lehetne még vizsgálni vallási, etnikai, faji alapon, de most csak a lényegesebb dolgokat érintettem. A tömegnek vannak érzései – és mint ilyen – ezt lehet befolyásolni jó és rossz irányba. Sőt meg lehet vizsgálni milyen hatást vált ki egymásból két ellenétes tömeg, vagy azt, hogy a tömegen kívül elhelyezkedő egyén hogyan viszonyul a tömeghez vagy a tömeg ő hozzá. „Egy népet csak úgy lehet vezetni, ha jövőt mutatunk neki. A vezető: reménységmondó” Bonaparte Napóleon. Ez a gondolat kifejezi Napóleon azon pozitív oldalát, ahogy a népre, a tömegre gondolt. Véleményem szerint bárki vezethet tömeget, bárki megértheti a tömeg lelkét, de csak azon vezetők válhatnak igazán a tömeg egyéniségeivé, akik önnön magukat legyőzve képesek a tömeget jó irányba terelni és nem pedig önnön érdekükben cselekszenek.

Felhasznált irodalom:
o Gustave Le Bon: A tömegek lélektana
o Pratkanis és Aronson: A Rábeszélőgép, élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével

Legutóbbi cikkeink

Fogászati asszisztens – egy megbecsült szakma?
2019. május 15.

Az érzelmi kötelékről
2019. április 16.

Gondolatok a rehabilitációs pszichológiáról
2019. április 11.

A tömeg lélektana, avagy hogyan hassunk a tömegre?
2019. április 9.