Egyre többet hallunk, olvasunk a fejlődéslélektan egyik kulcsfontosságú fogalmáról a kötődésről, és annak fontosságáról. Mit is jelent ez? A köznyelvben ennek a szónak a jelentése: bizalom, ragaszkodás, szeretet.
Pszichológiai értelemben egy rugalmas érzelmi kötelék gyermek és szülő között, amely döntő fontosságú a gyermek testi, lelki jólléte, és a társas fejlődése szempontjából. Egy komplex viselkedési rendszer melyben mind az anyának, mind a gyermeknek aktív, kezdeményező szerepe van. Olyan ez, mint egy láthatatlan köldökzsinór, amelynek léte-nemléte kihat egész életünkre.
Ideális esetben a gyermek biztonságosan kötődik a szüleihez.
A biztonságosan kötődő gyermek érzi, hogy bármi problémája, bizonytalansága, félelme van, biztosan támaszkodhat szüleire, mert amikor szükséges jelen vannak, vigyáznak rá, vigaszt, segítséget, támaszt nyújtanak. Ez nem azt jelenti, hogy a gyermek az anyja szoknyájába kapaszkodik, hanem éppen az ellenkezőjét, el mer távolodni tőle. Keresi az anyja biztonságot jelentő közelségét, eleinte fontos hogy időnként megérinthesse, később elég egy-egy pillantás, ami megnyugtatja, hogy ott van elérhető, ha szükséges. Tudja, hogy bízhat benne, hogy ha kell, biztosan segít neki, így bátran nekiláthat felfedezni a világot, kipróbálni, megérteni mindent.
Érzelmi kötelék
Együtt könnyebb!
A szülők egymás iránti érzelmei erős hatással vannak a gyermekekre a kötődés erőssége, és a későbbi fejlődés matt is. Mondhatjuk úgy is, hogy a gyermek érzelmi biztonsága szempontjából nem csak az számít, hogy a szülők mennyire szeretik őt, hanem, az is, hogy mennyire szeretik egymást.
Nem szükséges azonban, hogy csak a szülőhöz kötődjön a gyermek, de remélhetőleg hozzájuk a legerősebben. Más személyekkel is képes kötődési kapcsolatokat kialakítani, pl. nagyszülőkkel, bölcsivel, személyzettel, stb. Hiszen fontos a családon kívüli nevelés is, de ne legyen túl korai! Lehetőleg, minimum az első évet az anyával töltse a gyermek. Mindkettejüknek így a legjobb, hosszútávon biztosan megtérül! Ha mégis elkerülhetetlen ez a megoldás, mindenképpen érdemes alaposan megfontolni a választást, különben a későbbi problémákra jóval nagyobb az esély. Az ideális a szülőpótló személy, érzékeny, empatikus, és a gyermek szemszögéből képes látni. Aki a gyermek értelmi fejlődését alapul véve, folyamatos kapcsolatban van vele, beszél hozzá, időnként felveszi, megöleli, tehát szereti őt!
Hogyan alakul ki?
A kulcsszó ismét az anya. Neki kell képesnek lenni arra, hogy pontosan észlelje és értelmezze a csecsemője általi jelzéseket. Így tud gyorsan, és megfelelően reagálni. Az apáknak is elengedhetetlen szerepük van e téren is. Egy férfi szinkronban az anyával, egymást kiegészítve, de mégis kicsit másképp „apásan” viszonyul a gyermekhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az anyák aggodalmaskodóbbak, és a gondozási feladatokat részesítik előnyben, míg az apák inkább együtt játszanak, és szeretik a gyermeküket korán kalandok, és kihívások elé állítani.
Érzelmi kötelék
Milyen a jó anya?
„Elég jó”(Winnicott, 1965), vagyis, a „nagyon jó”, az nem jó! Az elég jó anya látja, tudja, érzi a gyermek szükségleteit, ki is elégíti azokat, pont olyan mértékben amennyire szükséges, de nem viszi túlzásba. A gyermeknek is nagyon fontos a sikerélmény, és a tapasztalat, hogy vannak dolgok, amit egyedül is képes megcsinálni. Így alakulnak ki a megoldási, és az önmegnyugtató stratégiái, képes lesz a türelmes várakozásra, és a bizalomra, hogy előbb-utóbb kielégülnek az igényei. Sokan esünk abba a hibába, hogy lessük gyermekünk kívánságát, vagy ami még rosszabb kívánnia sem kell. Nem szabad minden problémát megoldani helyette, és ugrásra készen várni, hogy mit szeretne, hol akad el. A gyermeket nem szolgálni kell, hanem sok szeretettel, és türelemmel lehetőleg játékosan fejleszteni. Ha minden kívánsága maradéktalanul teljesül, ráadásul azonnal, akkor nagyon hamar kis zsarnokká válik, és nem fogják szeretni.
Ennél rosszabb dolog pedig nem nagyon történhet egy gyermekkel. Ugyanakkor magára hagyni szomorúságában, bánatában, félelmében, fájdalmában nagyon súlyos következményekkel járhat, akkor is, ha nem azonnal látható! Fontos, hogy egyszerre érezze, számíthat a szüleire, szeretik, vigyáznak rá, de bizonyos dolgokat képes megtenni saját magáért. Akkor működik ez jól, ha az anya nemcsak a gyerek, hanem a saját szükségleteit is szem előtt tartja, és képes megteremteni köztük az egyensúlyt. A biztonságos kötődés, a szelíd, ugyanakkor következetes fegyelmezés a rendszeresen érvényesülő korlátok, a melegség, a támogatás, a higgadt irányítás a szülő, és gyermek közötti szeretetteljes, pozitív viszonyt alapozza meg. Hosszútávon ez vezet az éntudat, az önállóság, és az önbizalom egészséges fejlődéséhez!
Érzelmi kötelék
Nemzedékeken keresztül….
A kötődés minősége központi szerepet játszik a társas, és érzelmi fejlődésben. Ez jelentkezik a későbbi barát és párkapcsolatokban is, és abban, hogy hogyan viszonyul majd a saját gyerekéhez. A biztonságos kötődés csökkenti a kockázatát a későbbi problémáknak, mert ezek a gyermekek később magabiztosabbak, társaságban jobban feltalálják magukat, együttérzőbbek társaikkal, bátrabban mernek szeretni, és szeretve lenni. Így válik érthetővé, hogy miért felbecsülhetetlen fontosságú az édesanya válaszkészsége, érzékenysége az első évek során. A kötődés alapvető élményünk, nem vész el, hanem úgy alakítja kapcsolatainkat, hogy legtöbbször tudomást sem szerzünk erről a mély belső erőről. Ha azonban elégedetlenek vagyunk magánéltünk e lényeges területével, a lehetőség nyitva áll, ehhez azonban újra kell tanulnunk az emberi kapcsolatokat. Azért érdemes, mert a jó és a rossz minta is átörökíthető nemzedékről-nemzedékre.
Szeretnél gyermekekkel foglalkozni? Ez esetben több, ideális választást is kínálunk Neked, mint amilyen Óvodai dajka képzésünk, Pedagógiai- és Családsegítő Munkatárs képzésünk. Előbbihez ajándékba adunk egy Bébiszitter tanfolyamot, míg utóbbi mellé Gyermekpszichológiai konzulens tanfolyamon vehetsz részt most, ezáltal két tanfolyamot egy áráért teljesítve!
