Tovább kell tanulniuk azoknak, akik szakmát akarnak

2019. 10. 21.

A Világgazdaság 2019. 10. 10-én megjelent cikke:

„Szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben, amely jelentősen lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől választható szakmák számát.

A TanfolyamOKJ.hu összegyűjtötte a legfontosabb változásokat a szakképzés területén.

Kevesebb szakma közül lehet választani

Az új jegyzékben 174 – a művészeti képzésekkel együtt 196 – alapszakma közül lehet választani, melyeket 2-6 év alatt lehet majd elvégezni. Ezen felül 76 rész-szakképzést lehet majd tanulni tanfolyami formában. A teljes képzéslista itt érhető el.

Rengeteg képzést összevontak, és sok olyan szakma is kikerült a jegyzékből, melyre jelentős piaci kereslet van. Például a személy- és vagyonőr, az ingatlanközvetítő, a webfejlesztő, a mobilalkalmazás fejlesztő, a hangmester, a kiadványszerkesztő technikus, a biztosítási tanácsadó, a közbeszerzési referens, a pénzügyi termékértékesítő, a vállalkozási mérlegképes könyvelő, a vállalkozási és bérügyintéző, a CAD-CAM informatikus, a gazdasági informatikus, az információrendszer-szervező, a műszaki informatikus, a becsüs, a boltvezető, a villámvédelmi felülvizsgáló, az erőművi gépész és a különböző feszültségű kábelszerelő szakmákat a jövőben nem lehet majd választani.

A felnőttképzésből átterelnék az embereket a felnőttoktatásba

Míg a jelenlegi rendszerben mindössze 27 olyan képzés van, amelyet csak iskolarendszerben lehet elsajátítani, az új jegyzékben szereplő 196 alapszakma mindegyike ilyen. A diákok nappali tagozaton 3-6, esti tagozaton 2-3 év alatt szerezhetnek majd szakmát.

A jelenlegi rendszerben a szakmák párhuzamosan futnak több képzési formában, így a diákok el tudják dönteni, hogy az adott képzést ingyenes iskolarendszerű, vagy fizetős, de gyors tanfolyami képzésben tanulják. Az új rendszerben erre nem lesz lehetőség, kevésbé lesz rugalmas a szakmatanulás.

Az új szakmalistában jelenleg mindössze 73 részszakképesítés szerepel, melyeket kizárólag iskolarendszeren kívüli, tanfolyami formában lehet majd megszerezni.

Az érettségi után megszerezhető szakmákat csak iskolarendszerben lehet majd tanulni

A rendelet értelmében az érettségi végzettséghez kötött szakképesítést nem lehet majd iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában tanulni.

Az új jegyzékben csak négyféle szintű képzés szerepel:

21: alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel.
31: alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre épül.
34: középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül.
54: emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött.

2020. szeptember 1-jétől a kormányrendelet alapján a 21-es és 31-es szintű képzéseket kizárólag iskolarendszeren kívüli, a 34-es és 54-es szintű szakképesítéseket viszont csak iskolai rendszerű oktatásban lehet majd megszerezni.

Meddig lehet a jelenlegi rendszerben tanulni?

A felnőttképzők a jelenlegi képzési rendszerben OKJ-s tanfolyamokat a kormányrendelet értelmében 2020. december 31-ig indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a vizsgákat (beleértve a javító- és pótvizsgákat is) legkésőbb 2022. december 31-ig be kell fejezni.

„Érdemes minél előbb jelentkezni a kiszemelt képzésekre, mert a hamarosan életbe lépő változások miatt jelentősen megnövekedett az igény a felnőttképzésben, rövidebb idő alatt elvégezhető OKJ-s tanfolyamok iránt. Emiatt az induló csoportok gyorsan betelnek.”

– mondta Szabó Andrea, a TanfolyamOKJ.hu munkatársa.

Az iskolarendszerű képzések esetén már 2020 szeptemberétől az új rendszer lesz érvényben.

Mi lesz a korábban megszerzett OKJ-s végzettségekkel?

A jövőre várhatóan megszűnő képzések ellenére, a korábban megszerzett szakmai végzettségek nem vesznek el, ugyanolyan teljes értékű szakmai bizonyítványnak számítanak a szakképzés változásai után is.”

Forrás: Világgazdaság

További népszerű cikkek