Szendi Gáborról az általánosan elterjedt nézet, miszerint ő a paleolit táplálkozási szubkultúra magyarországi zászlóvivője, ami többé kevésbé fedi is a valóságot, ám aki mélyrehatóbban ismerkedik a munkásságával, annak nem csak eredetileg matematikusi végzettsége fog szemet szúrni, sokkal inkább az a tény, milyen egyéni megközelítéssel és világszemlélettel rendelkezik.
Szendi Gábor ezúttal 2008-ban megjelent nagy sikerű kötetének témájából tartott előadást a cégünknél, A nők felemelkedése és tündöklése címmel, és a magam részéről egész biztos vagyok benne, hogy a szépszámú hallgatóságot is sikerült meglepnie azokkal a hosszadalmas kutatásokra épülő információkkal, melyeket elénk tárt ezen a csütörtök estén.
Gábor bátran indult el az alapoktól, egészen lecsupaszítva az evolúció funkciójának és eredetének mibenlétét, hogy a természetes és szexuális szelekció révén eljussunk a nőhöz, és „ellenpontjához” a férfihoz. Nem győzte hangsúlyozni, hogy bár a társadalmi berendezkedésünk, a szociális hátterünk úgy különíti el a férfit és a nőt, mintha különböző kasztokról, társadalmi szintekről, vagy épp egymás megértését tökéletesen nélkülöző két különböző népcsoportról beszélnénk. Holott a nő és a férfi olyan szoros kapcsolatban áll egymással, hogy viselkedésmintáik, sajátosságaink önmagunkban értelmezhetetlenek, és kizárólag a másikkal összefüggésben kapnak lényegi értelmet.
Mindenki szereti pontosan megismerni, vajon az ő nőisége, vagy épp férfiléte milyen tulajdonság táptalaja, és mikor Gábor ehhez a részhez ért, azon vettük észre magunkat, hogy egyöntetűen bólogatunk, és mosolygunk. Olyan igazságokat hallottunk ugyanis, melyekkel a mindennapi életünkben is tisztában vagyunk, de talán a rohanás miatt sosem állunk meg, hogy hangosan kimondjuk, ebben a körítésben hallani viszont olyan érzés volt, mintha felnyitották volna a szemünket. Újra.
Megtudtuk, hogy míg a férfi a világ működését szeretné megérteni, addig a nőt az ember megértése foglalkoztatja, míg a férfiak inkább az egymás közti hierarchia hívei, addig a nők az egyenjogúságot részesítik előnyben, a férfiak utasítanak, a nők inkább kérnek, a férfiak inkább kockázatvállalók, míg a nők a biztonságra törekednek, és így tovább és így tovább.
Gábor megismertetett minket azzal az érdekességgel is, vajon mit árul el a férfiak hatalomhoz és embertársaikhoz való hozzáállásáról és a nők termékenységéről mutató-, és hüvelykujjuk, vagy éppen derék-csípő, esetleg csípő-váll arányuk, és milyen szerepet játszik párválasztásunkban a testi szimmetria, vagy épp a különböző illatok.
Gábor előadói nagysága nem a Pál Feri atya-féle abszolút jó értelemben vett hiperaktivitásban, a Zacher Gábor-féle humorral, és lazasággal átszőtt ismeretterjesztésben, vagy épp a Csernus Imre-féle igazságkeresésben rejlik, sokkal inkább abban a végtelenül nyugodt stílusban, mellyel lecsupaszítja a tudományos teóriákat, ezáltal kiemelve a magvas lényeget, érthetővé téve a leglaikusabb hallgatóság számára is.
Gábor ráadásul az előadás után jövőbeli elképzeléseit is megosztotta velünk, amiről ha többet nem is, annyit mindenképpen elárulhatunk, hogy emiatt a jövő évben újabb izgalmas témákkal érkezhet majd hozzánk, és nincs kétségünk afelől, hogy akkor is legalább ekkora sikert fog aratni.