Az új szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 2020. január 1-jén lépett hatályba, amely alapvető változásokat hozott a szakképzés rendszerében. A szakképző intézmények struktúrája jelentősen átalakult. Megváltozott az oktatás, a képzések szerkezete, valamint nagy változások történtek a vizsgáztatás rendszerében is.
A legszámottevőbb változás, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét átvette a Szakmajegyzék, amely tartalmazza a kizárólag iskolarendszerben, technikumban vagy szakképző intézményben megszerezhető alapszakmákat, ún. szakmai oktatás keretében.
A Szakmajegyzékben jelentősen kevesebb szakma található, mint az Országos Képzési Jegyzékben, mivel a korábbi OKJ-s szakképesítések jelentős része megszűnt, átalakult vagy összevonásra került.
Az új képzési rendszerben az iskolarendszeren kívüli szakképesítések már szakképző intézmény vagy felnőttképző által is megszervezhető szakmai képzésben jelennek meg és programkövetelmény (PK) alapján szervezhetők.
A részszakmák a Szakmajegyzékben szereplő alapszakmák Képzési és Kimeneti Követelményében szerepelnek. Részszakma megszerzésére irányuló képzés indítható szakképző intézményben és felnőttképzésben is.
A Best-Work Kft. kínálatában számos szakmai képzés és részszakmára felkészítő képzés érhető el, amelyek listája folyamatosan bővül, igazodva a felmerülő munkaerőpiaci igényekhez. Érdemes figyelemmel kísérnie oldalunkat, ha új szakmára, friss tudásra és új készségekre van szüksége!
A szakképzés másik jelentős változása a vizsgáztatási rendszer.
A korábban ismert OKJ-s rendszer a minden szakképesítésre egységes komplex szakmai vizsga helyett két különböző értékelési módot alkalmaz az új szakképzési rendszerben.
Az egyik típusú vizsga a szakmai vizsga, amelyet külön a Szakmajegyzékben felsorolt szakmákhoz alkalmaznak, míg a másik vizsgatípus a képesítő vizsga, amely a programkövetelmények által meghatározott szakképesítések megszerzésére irányul.
Mindkét vizsgatípus esetén fontos megjegyezni, hogy csak az akkreditált vizsgaközpontok számára engedélyezett a vizsga megszervezése és lebonyolítása. Azonban a szakképzés jogi kereteiben (Szkt., Szkr.) található vizsgáztatási előírások leginkább a szakmai vizsgákat szabályozzák, a kötelezővé tett jogszabályok alapján. A képesítő vizsga esetében jelenleg nem áll rendelkezésre minden területre kiterjedő, jogszabályi előírás. Ez azt jelenti, hogy a képesítő vizsga szervezése és lebonyolítása szempontjából általában a vizsgaközpontok saját szabályzataiban szereplő előírások irányítják az eljárást.
Ez az eltérés a két vizsgatípus között fontos szempont, ezért mind a képző intézményeknek, mind a vizsgaközpontoknak szem előtt kell tartaniuk a szakképzés folyamán és a vizsgák lebonyolításakor.
Az előírt jogszabályok megszegése esetén a szakmai vizsgáknál szigorú jogi következmények léphetnek életbe.
Az új szakképzési rendszer vizsgáinak meghatározása a következők szerint történik:
A szakmai vizsga a szakmai oktatás záró lépése, amely az adott szakmai területre jellemző speciális szakmai ismeretek mérésére szolgáló állami vizsga. Ezen a vizsgán a résztvevőnek bizonyítania kell, hogy sikeresen elsajátította a szükséges szakmai ismereteket és képességeket, és hogy készen áll a szakmában való gyakorlati alkalmazásra. A szakmai vizsga elvégzése országosan egységes, vagyis az ország minden részén ugyanazokat a követelményeket alkalmazzák.
A képesítő vizsga a szakmai képzést zárja, amely az akkreditált vizsgaközpontok szervezésében zajlik. Itt azt mérik, hogy a vizsgázó sikeresen teljesítette-e a szakmai képzés során meghatározott képzési és kimeneti követelményeket. A sikeres képesítő vizsga eredményeként a résztvevők hivatalosan is megszerzik a szakképesítést, jogosultak lesznek a szakmájukban való tevékenységre és bebizonyítják, hogy van helyük a munkaerőpiacon.
A korábbi szakmai vizsgához képest bevezetett változások jelentős előrelépést és modernizációt hoztak a szakképzés területén.
Az alábbiakban kiemelnénk néhány lényeges változást:
Szakirányú oktatás alapján megtanult szakmai ismeretek: Ez segít a gyakorlatban hasznosítható tudás és a készségek mérésében.
Országosan egységes eljárás: Ez növeli az átláthatóságot és az objektivitást, valamint segít az esélyegyenlőség biztosításában a vizsgázók számára.
Speciálisan előírt szakmai ismeretek: Ezek az ismeretek meghatározzák, hogy a résztvevőknek milyen szintű szakmai tudással kell rendelkezniük a szakképesítésükhöz.
Átfogó értékelés: Az új szakmai vizsgák átfogóan értékelik a vizsgázók teljesítményét, amely magában foglalja a gyakorlati készségeket, az elméleti ismereteket és a problémamegoldó képességeket is. Ez a többdimenziós értékelés azt jelenti, hogy a vizsgázók valóságos felkészültsége tükröződjön a vizsgaeredményekben.
Ezen változások összessége azt szolgálja, hogy a szakmai vizsgák sokkal jobb eszközei legyenek a tanulók felkészítésének és értékelésének. A fókusz azon van, hogy a diákok valós szakmai tudással és készségekkel rendelkezzenek a szakképesítéseik megszerzésekor, ami segíti őket abban, hogy sikeresen helytálljanak a munkaerőpiacon és a választott szakmájukban.
