Hogyan lesz egy gyermekből bűnöző?
A gyerekbűnözés sok összetevős társadalmi probléma, amire egyénenként is figyelhetünk és tehetünk is érte, hisz mindennek az alapja a család.
Van, aki már kisgyermek korában meglopja a szüleit, van aki később kerül olyan társaságba, ahol a bandába lepés feltétele a bűnözés. Összefüggés mutatható ki a fiatalok családi környezete, és a bűnelkövetés gyakorisága, akárcsak az iskolai végzettség és a bűnelkövetés gyakorisága között. A fiatalkorú bűnözők közül a legtöbbnek csupán csak 8 általános végzettsége van. De a szülőkre és a családi környezetre vezethető vissza legtöbbször minden, amiből a gyermek később építkezhet, vagy rombolhat, mert bizony a legtöbb esetben amilyen a fa olyan a gyümölcse is.
Szigeti Mónika gyermekpszichológus szerint az még normális, ha a 3-4 éves kisgyerek kíváncsiságból eltapos egy csigát és ez semmiféle érzelmet nem vált még ki belőle. Ez a kíváncsiság azonban 5-6 éves korra sajnálattal kell párosuljon, ami azt jelenti, hogy a kicsiben elindult az erkölcsi fejlődés. Ez után válik kulcsfontosságúvá a szülők és a család szerepe, hiszen nekik kell rámutatni arra, hogy az agressziót el kell fojtani, és a rosszat el kell ítélni.
A kisgyerek az első pár évben olyan, mint egy fehér, üres lap, amire a szülő és a környezete azt ír, amit akar. A rossz családi környezetben nevelkedett gyerekek személyisége bizony megsínyli azt. Amikor a szülők nem jól szeretik őket, erőszakosak velük, folyamatosan beletaposnak önérzetükbe, mert sokszor tanúi a szülői veszekedéseknek, így részesei lesznek a családon belüli erőszaknak.
A szülők elvesztése is súlyos károkat okozhat a gyermek személyiségében.
Legtöbb esetben ezeket a család ki tudja védeni, amennyiben szeretetben és helyes erkölcsök mentén nevelik gyermeküket. Akkor van baj, ha az agresszió és a szadizmus kamaszkorra is megmarad. Az ilyen fiatalok bizony súlyos személyiségzavarral küzdenek, őket viszont már különböző orvosi pszichoterápiás kezelésekkel gyógyítani kell.
A bűnözés fogalma nem csak a felnőttek világában ismert, sajnos a fiatalkori gyerekbűnözés szerves része a társadalmakban tapasztalható bűnözéseknek.
A bűnözés alapdefiníciója, hogy valaki szándékosan vagy gondatlanságból olyan tettet követ el, ami a társadalomra veszélyes, amelyek egyének, csoportok vagy az állam jogait sértik.
A bűnözéséről szóló statisztika szerint 1991 és 1998 között közel duplájára nőtt az elítélt fiatalkorú bűnelkövetők száma, és azóta is növekedés figyelhető meg.
A vagyon elleni bűncselekmények száma a gyermekkorú bűnelkövetőknél csökkent, viszont a személy elleni elkövetésről sajnos egyre többet hallhatunk.
Ezzel már gyerekeink az óvodában és kisiskolás korukban találkoznak. Talán ez a legbosszantóbb és legszomorúbb társadalmi jelenség, a bullying (iskolai zaklatás), erről akkor beszélünk, ha egy diákot ismétlődően és hosszú időn keresztül egy vagy több diáktársa megfélemlít, bántalmaz.
A bántalmazás és megfélemlítés három alaptípusból tevődik össze: érzelmi, szóbeli és fizikai formából. Nagyon fontos tudomásul venni, beszélni róla, és tenni a jelenség ellen, elcsitítani az agressziót, és gyerekeinket empátiára nevelni. Otthon és az iskolákban is érdemes ezzel foglalkozni, mert erre az alapzatra, a gyerekkori élményeinkre épül a későbbi életünk, ez határozza meg a személyiségünket.
A bűnözés általános visszaszorítására irányuló törekvések legfontosabb eleme a gyermek- és a fiatalkorúak bűnözésének csökkentése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon ismernünk kell a miérteket…
Hogy miből lesz a cserebogár? Ha érdekel bővebben a téma gyere el Spiller Mariann családjogi mediátor interaktív előadására október 25-én a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontba, ahol közösen vitatjátok meg a bűnözővé válás lehetséges okait és következményeit, valamint, hogy mire kell odafigyelni, ha sikeres gyermeket szeretnénk nevelni. Légy részese egy olyan előadásnak ahonnan nevelési ismeretekkel és gyakorlati tanácsokkal gazdagabban távozhatsz.