Barabás Miklós (Közgazdász, társadalombiztosítási szakember, adótanácsadó) írása
Az SZJA törvény a négy vagy többgyermekes anyák kedvezményénél (közismert nevén „NÉTAK” vagy „családi adókedvezmény anyáknak”) utal a családi pótlékra való jogosultságra, és az értelmező rendelkezésekben azt mondja, hogy ez az 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerinti családi pótlék.
A kérdés lényege, hogy mi van azokkal az anyákkal, akik esetleg a Cst. hatályba lépése (1999. január 1.) előtt már jogosultak voltak családi pótlékra, vagy a gyermekeik után az akkori szabályok szerint kaptak ellátást, de az már nem a Cst. hatálya alá tartozik.
Értelmezés az alábbi módszerek mentén:
– Nyelvtani (szó szerinti) értelmezés:
A szöveg: „az 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék”.
Első ránézésre: Ez azt sugallhatja, hogy csak az veheti igénybe a kedvezményt, aki jelenleg vagy a múltban pontosan a Cst. alapján volt jogosult családi pótlékra. Ez kizárhatná azokat, akiknek a gyermekei korábban születtek, és a családi pótlékra való jogosultságukat az 1998 előtti jogszabályok, pl. a korábbi családtámogatási törvények alapozták meg.
– Rendszertani (szisztematikus) értelmezés:
A NÉTAK célja: A négy vagy többgyermekes anyák kedvezményének bevezetésének célja egyértelműen az anyák társadalmi szerepének és a gyermeknevelésben vállalt terheik elismerése, azaz a demográfiai célok támogatása és a családok anyagi terheinek enyhítése.
A jogrendszer egysége: A jogrendszernek koherensnek és következetesnek kell lennie. Ha az SZJA kedvezmény egy létező családtámogatási forma (a családi pótlék) alapjára épül, akkor valószínű, hogy a jogalkotó nem akart diszkriminálni a nők között pusztán azon az alapon, hogy mikor lépett hatályba a családi pótlékról szóló jelenlegi törvény. Előtte is létezett családi pótlék, csak más jogszabályi keretek között.
A Cst. szerepe: Az 1998. évi LXXXIV. törvény a jelenleg hatályos családi pótlékra vonatkozó jogszabály. Amikor az SZJA törvény erre hivatkozik, akkor valószínűleg nem a családi pótlék folyósításának pontos jogalapját akarja szűkíteni a Cst. hatályba lépésére, hanem a családi pótlék intézményét szeretné referenciaként használni.
– Történeti értelmezés:
A Cst. előzményei: Az 1998. évi LXXXIV. törvény a korábbi családtámogatási jogszabályokat váltotta fel. Maga a családi pótlék mint intézmény már jóval korábban létezett, folyamatosan átalakulva, de alapvető lényegét tekintve hasonlóan működve. A jogalkotó nem a családi pótlék újraelnevezésére utalt az 1998-as törvénnyel, hanem a jelenlegi szabályozási keretre.
A kedvezmény bevezetése: Amikor a négy vagy többgyermekes anyák kedvezményét bevezették, a cél a teljes körű támogatás volt, függetlenül attól, hogy a gyermekek mikor születtek, vagy az anya mikor kezdett el családi pótlékra jogosult lenni.
– Cél szerinti (teleologikus) értelmezés:
A jogalkotói szándék: A legfontosabb szempont. A kedvezmény célja az anyák elismerése és a családok anyagi helyzetének javítása. Ezt a célt egyáltalán nem szolgálná, ha egy anya pusztán azért esne ki a kedvezményből, mert a gyermeke születése és a családi pótlékra való jogosultsága régebbi, mint 1999. január 1. Ez abszurd és igazságtalan eredményre vezetne, és ellentétes lenne a kedvezmény eredeti céljával.
A jogbiztonság és méltányosság elve: Egy ilyen kizáró értelmezés sérelmezné a jogbiztonságot és a méltányosságot is, hiszen egy már amúgy is négy vagy több gyermeket nevelő anyát hozna hátrányos helyzetbe a jogszabály hatályba lépésének időpontja miatt.
Konklúzió és gyakorlati értelmezés:
A fenti értelmezési módszerek alapján azt mondhatjuk, hogy a jogalkotó az „1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlék” kifejezéssel a családi pótlék intézményére, annak aktuálisan hatályos jogszabályi keretére utal, nem pedig egy olyan szűkítő rendelkezésre, ami kizárná azokat az anyákat, akiknek a gyermekei után a családi pótlékra való jogosultság már az 1998-as törvény hatályba lépése előtt is fennállt más jogszabályok alapján.
Ez azt jelenti, hogy:
• Nem veszi el a kedvezményt. Azok a négy vagy többgyermekes anyák, akik a Cst. hatálybalépését megelőzően már jogosultak voltak családi pótlékra más jogszabály alapján, igenis igénybe vehetik a kedvezményt, amennyiben az SZJA törvényben foglalt egyéb feltételeknek (pl. a gyermekek számának elérése, a családi pótlékra való jogosultság fennállása vagy legalább 12 éven keresztül fennállása) megfelelnek. Ha mégis merülne fel ilyen probléma, az a jogalkotói szándékkal és a jogszabály céljával ellentétes lenne.
• A hivatkozás a jogi folytonosságot jelzi. A jogalkotó a jelenlegi jogszabályi referenciát használja, de ez magában foglalja az intézményi folytonosságot is. A családi pótlék lényege, funkciója a korábbi időszakokban is azonos volt.
Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság (NAV) is rendre kiad tájékoztatókat ezekben a kérdésekben, és a gyakorlat is megerősíti ezt az értelmezést. A NAV nem zárja ki az idősebb anyákat sem ebből a kedvezményből.
Összefoglalva:
A cél szerinti értelmezés itt a legerősebb érv, ami felülírja a pusztán nyelvtani, szűkítő értelmezés lehetőségét. A kedvezmény célja az anyaság és a gyermeknevelés elismerése, nem pedig a jogszabályok kronológiai vizsgálata alapján történő kizárás.