Pszichológiai tanfolyamunk résztvevői a lehető legkülönfélébb, és általuk legizgalmasabbnak vélt témákat választják házi dolgozataik témájául. Kriminálpszichológiát tanuló csoportunk egyik tagja, Demeter Henrietta ezen felbuzdulva Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozóval készített interjút, melyen leghangsúlyosabb pontként a kihallgatási technikákat, és tanúvallomásokat érintették.
Demeter Henrietta interjúja
A nyomozó hatóság hogyan kezel egy eltűnéssel kapcsolatos bejelentést, mint ahogy Majoros Vivien esete is indult?
18 év feletti személyek esetében 48-72 óra elmúltával kezdik meg a keresést, addig felveszik a bejelentést, hiszen előfordulhat, hogy az eltűnt személy, csak elment bulizni, vagy csak a szülei tudta nélkül akar világot látni. Ha azt látják, hogy a családi háttér rendezett, a keresést a kórházak, mentők, felé kezdik meg, nem-e baleset áldozata lett az illető. Ha ez nem, akkor a környezetében lévő emberek felkutatása, tanúként való kikérdezése a következő, mint ahogy ebben az esetben is történt, hiszen fel kell térképezni az adott nap, este történéseit.
A mobiltelefonok, facebook, biztonsági kamerák korát éljük, ezeknek az eszközöknek az átnézése nagyon hasznos, hiszen a cellainformációk a mobiltelefonból olyan kinyerhető információkat tartalmaz, mely alapján könnyen kideríthető, hogy hol használták azt utoljára. Ebben az estben ez is fontos volt, mert a gyanúsított megpróbálta Vivien telefonját teljesen tönkretenni, de az anya elmondása alapján, hogy ő szokta fuvarozni, a legfontosabb információ volt, amit a nyomozók kaphattak. A facebookon is lehetnek olyan bejegyzések, mely alapján a nyomozók információkat tudnak begyűjteni. Itt ugye a biztonsági kamerák mutatták, hogy a lánnyal történt valami, hiszen az kamera még mutatta az aluljáró egy részén, de ott, ahol fel kellett volna bukkannia, ha busszal ment volna haza, ott már nem.
A nyomozóhatóság a „forró nyomon” elindulással tulajdonképpen információkat gyűjt be, lehetőleg a legtöbbet, mert abból lehet építkezni, akár a későbbiekben is a tanúkihallgatások során.
Hány nyomozó vesz részt egy ilyen felderítésben?
Hogy ebben az esetben hány nyomozó vett részt, pontosan nem tudom megmondani, de 10 biztosan. Ezek a nyomozók az információk begyűjtésével szűkítik is a kört. A család kikérdezése mellett történik a baráti kör kikérdezése is. A lehető legrészletesebb módon kell megtudni, feltérképezni az eltűnt személy kapcsolati rendszerét, szokásait.
Van a kihallgatásnak ebben az esetben meghatározott száma, hogy egy ember hányszor hallgatható ki?
Ilyen minősített esetben, amikor már ismeretlen tettes által elkövetett emberöléssé vált az eltűnési ügy, bármikor és bármennyiszer bevihető a tanúkihallgatásra, és ami még fontos, a tanúk 90%-a nem fogad ügyvédet, míg a gyanúsítottak már igen, és ha valakit őrizetbe vesznek, akkor attól kezdve van 72 óra a kihallgatásra. Az hogy nincs ügyvéd egy ilyen beszélgetés során, az nagyban segíti a nyomozóhatóság munkáját, hiszen egy ügyvéd már beleszólhat, ha úgy érzi, védence olyan dolgot mondana el, ami terhelő rá nézve.
Hogyan kezdenek hozzá a kihallgatáshoz?
A felkészülés az eset tanulmányozásával kezdődik, ezen belül a tárgyi és személyi bizonyítékok sorba szedésével. Ebben benne van, a helyszíni szemle jegyzőkönyve, helyszínrajz, tárgyi bizonyítékok, szakértői vélemények, kihallgatások jegyzőkönyvei. Össze kell írni a kérdéseket, főleg abból a szempontból, hogy mire kaphat választ. Kihallgatottra vonatkozó legfontosabb adatok, rákérdezés módszerit és a bizonyítékok esetleges bemutatását rögzítik a kihallgatási tervben. A kihallgatási terv természetesen rugalmasan kezelendő, adott helynek, szituációnak megfelelően.
Milyen a jó kihallgatás?
Mindegy, hogy tanúként történik a kihallgatás, vagy már gyanúsítottról van szó, fontos, hogy az a bizonyos kémia meglegyen a két ember között. A kihallgatott bizalmába kell férkőzni, de az nem válhat barátkozás jellegűvé. Az erős és határozott egyéniség általában imponáló és a bizalom felépítéséhez vezet. Ha ez nincs meg, akkor a nyomozónak az ismereteire támaszkodva, leleményesnek kell lennie.
A jó kihallgatáshoz kell alapos felkészülés az ügyből, türelem, emberismeret, intelligencia és bizonyos pedagógiai készség. A szükséges ismeretek hiányában helytelen módon kihallgatott tanúk vallomásai nem szolgáltatnak megfelelő bizonyítékot. A nyomozók párban dolgoznak és az évek, meg a rutin alapján láthatóvá, érezhetővé válik, ha valakivel jobban megtalálja a hangot a tanú/gyanúsított. A kihallgatás során udvarias, megértő, jóindulatú, határozott magatartás sokkal inkább eredményre vezet.
A kihallgatás elején elindul egy kötetlen beszélgetés, mely a feltett kérdésekre adott válaszokból tájékozódni lehet szókincséről, szellemi képességeiről, hangulatáról, megfigyelőképességéről, az ügyről alkotott álláspontjáról, hogyan értékeli saját szerepét, felelősségét, segíteni akar vagy sem. A kötetlen beszélgetés során azt szokták elmondani, amit mindenképp a nyomozóhatóság tudomására akarnak hozni.
Ellenőrizhető, hogy a kihallgatott személyről kialakított elképzelés helyes-e, a kihallgatási taktika megfelelő lesz, vagy módosítani kell rajta.
Ebben az esetben még nem érvényesül a kérdéseknek a befolyásoló hatása, így olyan tények, adatok is megismerhetők, melyek nem szerepeltek addig vagy mivel nem tudtak róla, kérdést sem tudtak volna erre vonatkozóan feltenni.
Rávezető, befolyásoló kérdést tilos feltenni, mert gyanúsított beismerő vallomása esetén vannak olyan tények, melyet a valódi elkövető és a nyomozók ismernek, és ettől függ a vallomás hitelessége, bizonyító ereje. Illetve megengedett olyan kérdés, melynek célját nem érti a kihallgatott, így aztán elmondja a tényeket anélkül, hogy válaszainak a jelentőségét felfogná.
Mi történik akkor, ha ellentmondásba keveredik a tanú?
A nyomozók a kihallgatás során sok kérdést tesznek fel, ha valaki bűnös, akkor dolgozik benne az adrenalin, hiszen ő tudja az összes olyan kérdésre a választ, amire csak a gyilkos tudja. Ha a vallomás során túl sok részlet kerül változtatásra, akkor az egy jel, hogy valami nem stimmel. Ezért kell forró nyomon elindulni, mert egy emberölés során olyan adrenalin-löket szabadul fel a gyilkosban, ami szétfeszíti, szabadulna ettől a tehertől. Ha erre a nyomozók rá tudnak érezni, mert birtokában vannak sokféle információval, akkor a beismerő vallomás rövid idő alatt megszerezhető.
Alapvető esetben egyszerre csak egy kérdést szabad tisztázni a kihallgatottal, mert több kérdés egyidejűleg megzavarhatja, ha azonban a kikérdező nyomozó úgy érzékeli, hogy betanult szöveget hall, akkor lehet több probléma egyidejű megragadásával megzavarni és kizökkenteni a kikérdezettet. Függ a kérdezés gyorsaságától, hogy mennyire eredményes a kihallgatás. Ha a kihallgatott őszinte, lehetőséget kell hagyni, hogy a kérdéseket megértse, a válaszait átgondolhassa, elmondhassa. Ha hazudik, akkor a gyorsan feltett, váltakozó témájú kérdésekkel, megakadályozhatjuk, hogy újabb hamis verziót adjon elő, és elérjük, persze előbb vagy utóbb, hogy ellentmondásba bonyolódjon. Hiszen gondoljunk bele, minél részletesebb, szerteágazó, tempósabb a kikérdezés, annál nehezebb a saját állításaira visszaemlékeznie, és egyre gyakrabban szólja el magát.
És itt vissza is kanyarodtunk arra, hogy a kihallgatást fel kell építeni, valamint, amit már többször mondtam, a minél több információ, adat begyűjtése hatalmas segítség ebben az esetben is. Gondoljunk bele, csak akkor lehet pörgős kihallgatást végezni, ha rendelkezésünkre áll sok olyan tény, melyből kérdések sorát lehet feltenni.
Bizonyíték bemutatása a kihallgatottnak, hogy történik? Van ennek módszere?
Taktikai módszer, igen, hogy mikor történik ennek az elővezetése, hiszen nem mindegy az időzítés. Bizonyítékot ellentmondás tisztázására, valótlan állítás megdöntésére használhatunk fel. De fontos tudni, hogy nem lehet egy kihallgatást ezzel kezdeni, hiszen a nyomozás eredményességét is befolyásolhatja.
Fontos tehát a milyen (bizonyítékot) és hogyan kérdésekre alaposan felkészülnünk a tervezés során. Általában fokozatosan, a kevésbé jelentős adatokkal kell kezdeni, ami természetesen nem veszélyezteti a nyomozás érdekeit. A sokkal nagyobb bizonyítékokat akkor célszerű feltárni, ha az így előidézett sokkhatás a kihallgatottban / gyanúsítottban várhatóan megtöri a konok tagadást és késztetést érez, hogy elmondja az igazságot, beismerő vallomást tegyen.
A poligráfos vizsgálatról mit kell tudni, azon kívül, hogy bizonyítékképpen nem lehet felhasználni?
Mivel valóban nem lehet felhasználni bizonyítékként, általában a holttest felderítéséhez szokták alkalmazni, illetve ebben az esetben a gyilkos eszköz előkerülése is fontos volt. A poligráfos vizsgálat értékelése során nem arra ad választ a szakértő, hogy a vizsgált személy bűnös-e, hanem csak arra vonatkozik a véleménye, hogy érzékelhető volt-e valamelyik kérdésnél olyan stresszreakció, amely az alany őszinteségét az adott kérdésnél megkérdőjelezi.
A poligráfra vonatkozóan vannak megfogalmazott kételyek is, mint például az, hogy a készülék nem képes kimutatni a hazugságot, csak a vegetatív idegrendszeri reakciókat, így a notórius hazudozók leleplezésére nem alkalmas, valamint az eredmény manipulálható, van aki az összes kérdésre azonos kedélyállapotban tud válaszolni.
A beismerő vallomáshoz kapcsolódóan van valami fontos dolog, amit mindenképpen el kell végezniük a nyomozóknak?
A gyanúsított nem köteles vallomást tenni, és erre feltétlenül figyelmeztetni kell a kihallgatás megkezdésekor. Hogy ez megtörténjen, megkülönböztetett jelentősége van, hiszen sok múlhat ennek a vallomásnak a későbbiekben történő megítélése. A figyelmeztetést és az erre, szó szerint adott választ jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Később a gyanúsított nem hivatkozhat arra, hogy nem volt tisztában a vallomásának megtagadásával, vagy a vallomás megtételének lehetőségeivel. Bármilyen hiba, elmulasztás ezzel kapcsolatosan a nyomozóhatóságot érintheti úgy, hogy a gyanúsított vallomása, mint bizonyítási eszköz nem vehető figyelembe, ezen pedig ügy bukhat el.
A felkészültség fontosságát nem győzöm hangsúlyozni, hiszen ne felejtsük el, az elkövetők nagy része tudatosan készül a védekezésre, ha van rá lehetősége, az eljárás alatt igyekszik bizonyítékokat megsemmisíteni, megváltoztatni, törekszik arra, hogy a nyomozókat félrevezesse, az eljárást megnehezítse. Ebben az esetben a gyanúsított már a bűncselekmény elkövetésekor az áldozat telefonját összetörte, azt gondolván, hogy a rá vonatkozó bűnjeleket eltüntette. Az megint egy más kérdés, hogy a technika segítségével megállapítható, hogy milyen üzenetek kerültek adatátvitellel egy másik telefonra, valamint a cellainformációkkal a legutolsó hely is behatárolhatóvá válik.
Ugye ebben az esetben több kihallgatás is megelőzte a beismerő vallomást. A folyamatos kihallgatások során megismerjük a gyanúsított magatartását, indítékát, mozgatórugóit. Mivel a kihallgatásai során ebben az ügyben a gyanúsított ellentmondásokba keveredett, ezeket tisztázni kellett. Meg kellett nézni mire alapozza az elmondottakat, a vallomás hiányosságaira milyen magyarázatot tud adni?
A gyanúsított által előadott tények hozzájárulnak a bűncselekmény teljes felderítéséhez, hiszen a vallomást, ellenőrizni kell. Tisztázni kell van-e olyan dolog, amiről csak a tettes tudhat? Ez lehet az elkövetés eszköze, módja, itt ugye a késszúrások száma.
Fontos elem még, a gyanúsított alibijének ellenőrzése, ebben az ügyben kifejezett jelentősége volt, hiszen a bűncselekmény elkövetéséhez bizonyos időben, bizonyos helyen kellett lennie. Az alibi ellenőrzés alapfeltétele, hogy pontosan behatároljuk, hogy maga az eset mikor történt, elkövetése mennyi időt vett igénybe. Ha nincsennek közvetlen adatok, meg kell határozni azt a legutolsó időpontot, amikor még nem történt meg a bűncselekmény és azt, amikor már igen. Ezt az időszakot kell a bizonyítékok segítségével behatárolni.
A gyanúsítottat erre az időszakra koncentrálva kell elszámoltatni. Az egész napját el kell mondatni a felkeléstől a lefekvésig. Meg kell figyelni, hol bizonytalan, hol ugrik át időszakokat, célszerű többször is elmondatni az aznapi tevékenységét, és nem kell elárulni, melyik időpontra vagyunk kíváncsiak. Fontos rákérdezni, hogy mivel tudja állításait igazolni. Figyelembe kell venni, hogy mennyi idő állt rendelkezésére, hogy a bűncselekmény helyszínére menjen, ott elkövesse a bűntényt és elmenjen onnan. Ártatlan személyek gyakran nem emlékeznek vissza tevékenységük időpontjaira, részleteire, az elkövető viszont számít arra, hogy elszámoltatja a hatóság.
Ebben az esetben a legújabb fejlemény, hogy a gyanúsított a részletes beismerő vallomását visszavonta. Erről mit kell tudni?
Fontos elmondanom, hogy egy szabályosan felvett vallomás, amely alatt értem, hogy amit mond, szó szerint le lett írva a jegyzőkönyvbe, a helyszíni szemle során megmutatta a helyszínt, sőt végig mutatta az eseményt és videóra lett véve, a vallomás rögzítése előtt minden törvényes következményre figyelmeztették, ez bizonyíték. Ennek visszavonása nem egyszerű, hiszen a hatás nem az, hogy nem veszik figyelembe, hanem, a vallomást érdemi bizonyítéknak tekintik. Sok esetben amikor visszavonják, olyan hivatkozásokat tesznek a gyanúsítottak, hogy a rendőrök megverték őket, vagyis fizikai valamint lelki kényszert alkalmaztak velük szemben. Ez egyébként veszélyeket hordoz magában, hiszen a nyomozóhatóságot bűncselekmény elkövetésével vádolja. A visszavonás ebben az ügyben azért is érdekes, mert 2 ügyvédet is fogadott a gyanúsított édesapja, ráadásul a vele történt beszélgetés után, amit a nyomozók nem hallottak. Sokszor azért is visszavonják a vallomást, mert rájönnek a tett súlyára, hogy az elkövetéssel mit veszélyeztettek, ugye az évekig, vagy akár az életük végéig tartó börtönbüntetést.