123RF

5 kérdés, 5 válasz – Antal Gábor

5 kérdés, 5 válasz című sorozatunkat azért indítottuk el, hogy ezáltal az érdeklődők közelebb kerülhessenek előadóinkhoz, megismerhessék szakmai előmenetelüket és törekvéseiket, ezáltal megpillantva az embert a pszichológusi, pedagógusi, szociálpedagógusi, mediátori vagy éppen orvosi cím mögött. A kérdéseket ezúttal Antal Gábor, krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológusnak tettük fel, aki egyébként 2016. tavaszától immáron a Magyar Individuál Pszichológiai Egyesület legfiatalabb elnökségi tagja.

Antal Gábor krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológus

Antal Gábor krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológus

1. Miért épp krízisintervenció? Mi vezetett rá, hogy ebbe az irányba indulj el?

A lélektan nagy területei közül elsősorban a klinikai- és egészségpszichológiai Master képzés érdekelt mindig is. Tehát a tudományos alapú gyógyítás és az egészségügy keretei között történő pszichológiai beavatkozás lehetőségei voltak évekig a figyelmem és tevékenységem fókuszában. A fent említett fokozat megszerzése után már a további, szakpszichológusi szint elsajátításakor azonban kezdtem egyre inkább úgy látni, hogy a „civilek”, vagyis a szélesebb társadalmi rétegek számára is szeretném elérhetővé tenni a segítés lehetőségét. Hiszen a krízisek nem csak a pszichiátriai diagnózisú embertársaink, hanem mindannyiunk életében megjelennek időről-időre. Az intervenciós lehetőségek pedig változatosak és sokfélék lehetnek. Legyen az akár pszichoedukáció, oktatás, előadás…vagy célzott terápiás hasznú pszichológiai konzultáció, tanácsadás, illetve önismereti szempontú üléssorozat. Mindezeknek nagyon fontos, meghatározó erejű preventív hatásuk van! Gondoljuk csak végig: amennyiben még „időben” tudunk egy elindult félre siklott vagy elakadt folyamattal kelőképpen és eredményesen dolgozni/foglalkozni, akkor valószínűleg jobb esélyekkel tudjuk minimalizálni az egyén életében a későbbi nagyobb krízisek negatív hatásait. A krízisek, elakadások lefutása után pedig a személy fejlődésének, növekedésének elősegítése és támogatása lesz a következő lélektani állomás.

Az imént vázolt prevenciós célú szemléletem megszületésével egy időben találtam ki az ún. „pszichológiai népművelés” elindítását is. Minden nyilvános megszólalásommal ezt szeretném elősegíteni. Ugyanis ennek a duális szemléletnek együtt érdemes teret adni!

2. A pszichológus diploma előtt magyar irodalom és nyelv szakon, valamint közgazdaságtanból is ugyanúgy diplomát szereztél. Hogy fér meg ez a három terület egymás mellett az életedben?

Erre viszonylag könnyen tudok válaszolni. A szépirodalmi tudományos érdeklődésemet is az emberi psziché megértésének vágya fűtötte, annak idején. És hát ugye tudjuk: mind a próza, mind a líra, mind a dráma egyúttal a pszichológia előszobája is. A humán tárgyú tanulmányokkal párhuzamosan már születőben volt a pénzügyi/gazdasági tudásvágyam is. Ugyanis aki közelebbről ismer, tudja rólam, hogy nem vagyok „klasszikus bölcsész” alkat. A racionalitás és realitás, mely a vállalati/gazdasági tevékenységekhez szükséges, ugyanúgy a saját részem. A fegyelmezett, pontos gondolkodás lényeges alkotóeleme szinte minden hivatásnak. Így a pszichológiai munkához is elengedhetetlen a józanság és a realitás! Valamint a kliens, páciens életútjának összefüggései is számos esetben hamarabb megértésre jutnak a logikus, lényeglátó gondolkodás segítségével. Ugyanakkor további előnye még, hogy az „irracionális művészlélekkel” és a „túlracionalizált bankárral” is egy nyelvet beszélhetek, ha a pszichológiai helyzet úgy kivánja. Ezt én magam eddig is tudtam és éreztem, de a közelmúltban ezt személyesen – velem egyetértve és nekem szánva – pozitívan is megerősítette hazánk egyik legnagyobb pszichológusprofesszora. Azóta még inkább tudom, hogy szerencsés kombináció a reál+humán szemléletű komplexitás.

3. 2016-ban hallhattunk önállóan a Burnout szindrómáról szóló előadásodon, illetve Doszpot Péterrel közösen a sorozatgyilkosok lélektanát boncolgatva. Két igen különböző téma, melyik áll hozzád közelebb?

Mindkettő közel áll hozzám. Pontosan az egymástól „távoli” területük miatt. Hiszen mindkettő a homo sapiens magatartásáról szól. Bár ez két nagyon szélsőséges működésmódot mutat, a viselkedés mozgatórugói mindkét témakörben kideríthetőek, értelmezhetővé válhatnak. Nálam a törtvonal alatti közös nevező: a magatartás minél pontosabb megértése!

4. Idén több új témában gondolkodsz, közülük az első a február 9-én sorra kerülő Arcok és álarcok című előadás. Mit várhatunk tőled ezen az estén?

Reményeim szerint kicsit közelebb jutnak a kedves érdeklődők a saját szerepeik és a valódi személyiségük (énjük) közötti kapcsolat megértéséhez. Valamint talán tudatosulhat bennük a felismerés, miszerint a saját maguk mélyebb megismerése lehetséges… még akkor is, ha ehhez számtalan „álarcot” is kell(ene) letennünk.

5. Ha egyetlen dolgot változtathatnál az emberi természeten, mi lenne az?

A korai kötődést! Mélyebbé és kiegyensúlyozottabbá, így érzelmileg stabilabbá „tenném” az anya és kisgyermeke között. Mivel az emberi pszichikum nehézségeinek egy jó része ennek a korai életszakasznak az esetleges deficitjeiből ered. Tehát ez így egyfajta primer prevenció lehetne!

Legutóbbi cikkeink

Tettes legyek vagy áldozat? – Doszpot Péter és Antal Gábor előadása
2017. május 3.

5 kérdés, 5 válasz – Doszpot Péter
2017. április 24.

Konfliktus és kompromisszum – Almási Kitti előadása
2017. április 19.

5 kérdés, 5 válasz – Nyakas Gábor
2017. március 27.

5 kérdés, 5 válasz – Hevesi Krisztina
2017. február 22.