123RF

Így nyomozunk mi – mit igazolnak, és miben tévednek a popkulturális bűnügyi filmek

2016. február 25-én nagyjából 200 ember gyülekezik Budapest XI. kerületében, a TIT Stúdió épületének díszterme előtt. Mindannyian Doszpot Péter, volt gyilkossági főnyomozót várják, aki vélhetően lerántja majd a leplet azokról a tévhitekről, melyek bennünk élnek a megannyi angolszász területről származó bűnügyi filmnek és sorozatnak köszönhetően.

Doszpot Péter 2016-os előadása a TIT Stúdióban

Doszpot Péter 2016-os előadása a TIT Stúdióban

Doszpot Péter, 2001-es leszerelése óta nem tagja a Magyar Rendőrség szervezetének, ellenben működésének fénykorában, az 1990-es években szinte napról napra láthattuk őt a televízió bűnügyi híreiben, ahogy fekete bőrkabátjában megteszi közérthető nyilatkozatait az éppen aktuális eset kapcsán. Többek közt éppen emiatt emlékszik rá szinte mindenki a mai napig, és ezért is él az alakja sokak számára a „magyar nyomozóként”.

Úgy gondoltuk, hogy ebben a témakörben nehezen tudnánk alkalmasabb előadót találni, aki hitelesen tud nyilatkozni egy bűnügyi – főleg gyilkossági – nyomozás struktúrájáról.

A Hollywood kontra Magyarország, avagy a fikcióhoz képest így nyomozunk mi című előadáson ugyanis azt a rendhagyó feladatot tűztük ki célul magunk elé, hogy megvizsgáljuk, miként működik egy nyomozás struktúrája az amerikai filmekben, rávilágítunk azokra a tényezőkre, melyek hiteltelenek az itt ábrázolt nyomozati módszerekben, majd mindezt megpróbáljuk összehasonlítani a magyar viszonyokkal.

Erre a két és fél órára 3 nagy sikerű, amerikai filmet szemeltünk ki, a Brad Pitt és Morgan Freeman főszereplésével készült Hetedik című hátborzongató, és komor mozit, a szintén David Fincher által rendezett A zodiákus című filmet, illetve Liam Neeson népszerű Elrabolva-trilógiájának első, és legnépszerűbb darabját.

Talán a termet csordultig megtöltő közönség is meglepődött rajta, hogy a három film meglehetősen sok hiteles módszerrel dolgozott, és ismertetett meg minket, különös tekintettel a Zodiákus című mozira, melynek megvolt az az előnye, hogy nem fiktív történetet, hanem valós eseményeket mesélt el.

Persze az egyértelműnek tűnő hibákon kívül – mindig van egy plusz tár a hősünknél; autós üldözésnél csúcsidőben soha nincs dugó a városban, illetve a rossz fiúk általában mindig rosszabbul céloznak, mint a főhős – felfedeztünk néhány tényt, melyek egyértelműen a történetnek alárendelve kerültek megváltoztatásra. Így például a telefonos GPS-jel műholdas meghatározásának ideje, vagy az FBI és az egyéb nyomozati szervek ellenségeskedése, valamint a rendőrségnél történt hivatali visszaélések kérdéseiben.

Doszpot Péter folyamatosan olyan történeteket húzott elő rendőri karrierjének múltjából, melyeket a résztvevők itt hallhattak először és elsőkézből, ezzel is növelve az előadás hitelességét, és bemutatva, a magyar nyomozóknak milyen nehéz, vagy nehezített körülmények közt kell napról napra helytállniuk. Beszámolt az 1990-es évek általa vezetett visszhangos ügyeinek publikus részleteiről, például a híres Fenyő-gyilkosságról, vagy épp Balogh Lajos, a balassagyarmati rém tetteiről.

A résztvevők által közbeszúrt kérdések alapján egyértelműen kiviláglott, mi is az, ami a kriminológia, kriminálpszichológia témakörén belül a leginkább érdekel minket, magyarokat. Ez nem más, mint a gyilkosok működése, magatartásformái, és tetteik motivációs háttere. Zárszóként Doszpot Péterrel együtt ígéretet tettünk arra, hogy a felépítünk egy előadást, melyet teljes mértékben ennek az extrém témakörnek szentelünk.

Így került sor 2016. őszén az Emberi bestiák – bepillantás a sorozatgyilkosok világába című szintén rendhagyó estre, ezúttal már egy pszichológus bevonásával. De ez már egy másik történet.

Legutóbbi cikkeink

Tettes legyek vagy áldozat? – Doszpot Péter és Antal Gábor előadása
2017. május 3.

5 kérdés, 5 válasz – Doszpot Péter
2017. április 24.

Konfliktus és kompromisszum – Almási Kitti előadása
2017. április 19.

5 kérdés, 5 válasz – Nyakas Gábor
2017. március 27.

5 kérdés, 5 válasz – Hevesi Krisztina
2017. február 22.